Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti.
A kormány több mint egymilliárd euró értékben, törvénytelenül segítette a propagandát – állítja több hazai médium. Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panaszuknak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot a magyar költségvetésbe.
Magyarországot (még) nem tájékoztatták, belsős információk szerint az Európai Bizottság azt vizsgálja, kapott-e a gyár tiltott állami támogatást Kínából.
Általában a problémás esetekről már az egyeztetések alatt kiderülnek, hogy nem felelnek meg az EU-s jognak, a magyar kormány kerülő úton próbálkozott a felsőzsolcai alkatrészgyár ügyében – sikertelenül.
16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.
Az MFB és az MNB is vásárolt a 4iG kötvényeiből, ami a két politikus szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Két további kérdéssel is az Európai Bizottsághoz fordultak.
Folytatódik az eljárás az MGH Földi Kiszolgáló ügyében, 6,9 milliárd forint támogatás a problémás.
Állítják: egymilliárd euró adót spórolt meg a cég. Ezt rakja össze!
Az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma az atomenergiainfo.hu szakportál megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes 2016. január 18-i nyilatkozata az Oroszország által külföldi országoknak nyújtott hitelek szüneteltetésére vonatkozóan csak az új hitelmegállapodásokra vonatkozik.
A Népszava szerint "kreatív" adat összeállítása miatt is magyarázkodhat majd valószínűleg kedden Brüsszelben a Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi bővítés ügyében. A magyar kormány olyan számokkal igyekezett ugyanis meggyőzni Brüsszelt arról, hogy nem kap tiltott állami támogatást, és kitermeli az építkezés költségeit, amelyeket különböző évek adataiból válogatott össze – olvasható a cikkben.
Nem válaszolt meg határidőre minden kérdést a magyar kormány az Európai Bizottság levelére, amely a pápai, a gyulai és a kaposvári húsgyár megmentésére elköltött állami milliárdokra vonatkozott, hanem haladékot kért – tudta meg a hvg.hu. Ráadásul az illetékes bizottsághoz időközben újabb feljelentések futottak be, melyek szerint más húsos cégek is tiltott állami támogatásokban részesülhettek.
Tiltott állami támogatás miatt elmeszelte az Európai Bíróság a Dunamenti Erőművet, mivel az még évekkel ezelőtt, az állami MVM-mel kötött villamosenergia-vásárlási megállapodásával jogellenesen kapott állami támogatást.
Drágábban akarja átadni a jegybank az általa tulajdonolt MKB rossz eszközeit a szanáló vagyonkezelőnek, mint amennyit piaci szereplők fizetnének érte. A tranzakciót az EU tiltott állami támogatásnak minősítheti – írja az e heti HVG.
Ha Ausztrián múlik - márpedig az osztrákok nagy befolyással rendelkeznek az eu-s szakmai szervezetekben - akkor nem csak a britek, Brüsszel által egyébként már jóváhagyott nukleáris erőművi beruházásából nem lesz semmi, de az orosz hitelből megálmodott új paksi erőműből se. Bécs ennek érdekében nem volt rest beperelni az Európai Bizottságot.
Két ügyben is döntött az Európai Bíróság a multiknak nyújtott tiltott állami támogatásokkal kapcsolatban.
Szombat óta uralja a kormányközeli sajtót a hír, hogy az Európai Bizottság megtámadta a júliustól induló babaváró támogatást. Az ő nyelvükön mindez azt jelenti, hogy a magyar családokat támadják, a menekülteket segítik, a terrorizmust pedig finanszírozzák. Utánanéztünk, miként működik a propagandagépezet. A lényeg – ahogy eddig is – az üzenet egyszerűsége.
Az ökopárt szerint a bővítés ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel és közelebb visz Oroszországhoz.
Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indít a Magyarország által a Paks II. atomerőműnek nyújtott beruházási támogatás ügyében - közöle a brüsszeli szervezet. A múlt héten a közbeszerzési regulák megsértésének gyanúja miatt jelentettek be uniós vizsgálatot. A mostani vizsgálat talán még keményebb dió lehet a magyar kormány számára. Azt kellene cáfolnia ugyanis, hogy az oroszokkal kötött szerződés paraméterei úgy vannak kalibrálva, hogy egy magáncég, piaci alapokon is kötne ilyen szerződést. Ennek ellenkezőjét egy neves energetikai szakember levezette pár hónapja.
Tiltott állami támogatásnak minősítheti az EU, hogy a jegybank az általa tulajdonolt MKB rossz eszközeiből mintegy 220 milliárd forint névértékűt magasabb áron készül átadni a szanáló vagyonkezelőnek, mint amennyit piaci szereplők adtak volna érte.
Tagadta az MTI kérdésére az Európai Bizottság (EB) egyik tisztviselője, hogy hivatalos vizsgálat indult volna a paksi atomerőmű bővítése miatt. Korábban a Párbeszéd Magyarországért és az Energiaklub közölte, a versenyjogi EU-biztos írt nekik arról, hogy már május 22-e óta tart a hivatalos vizsgálat.
